A vadlovaktól a ...

A vadlovaktól a lófajtákig

A törpe ős

Származásuk és fejlődésük története úgy 60 millió évvel ezelőtt, az eocén nevű földtörténeti korban kezdődött.
Mai formájuk hosszú ideig tartó fejlődés eredményeként alakult ki.Az első "ősló", a kb. 30 cm magas Eohippus közel sem nőtt akkorára, mint a mostani ló, és csak kicsit hasonlított hozzá és lótársaihoz. Mellső lábain négy-négy, a hátsokon pedig három-három ujj nőtt, amelyek mindegyikén puha talppárna és pataszerű köröm fejlődött. Mocsaras vidéken éldegélt. Ízletes lomblevelek után kutatott. Szőrzetének színe valószínűleg barna, foltokkal tarkított lehetett, ami tökéletesen álcázta környezetében.

A birkaméretű ős

Törzsfejlődésük második állomása a Mesohippus volt, melynek magassága (kb. 45 cm) nem haladta meg egy nagyobb birkáét. 40-25 millió évvel ezelőtt élt az oligocén korban. Lábait ugyan még mindig
puha talppárnák borították, számuk azonban lábfejenként háromra csökkent. Testsúlyának nagyobb
része a középső, megnagyobbodott lábujjára nehezedett, ami valószínűleg annak az eredménye
lehetett, hogy most már az ingoványos lápos vidék helyett a keményebb talajon kellett rónia
a kilométereket.

A puszták lovai

Úgy 26-10 millió évvel ezelőtt az éghajlat szárazabbá vált, az erdőket füves térségek
váltották fel, így a Miohippus fogazata már fűevésre "specializálódott", a nyaka megnyúlt,
amivel könnyebben hozzáférhetett a tápláló csemegéhez. A Miohippus nagyon hasonlított
a Mesohippusra, viszont már magasabbra (kb. 60 cm-re) nőtt elődjénél. A Merychippus
szemei már fejének két oldalára tolódtak, így nagyobb látószögének köszönhetően többet
látott a környező világból. Fülei is nagyobbra lettek, ezekkel jobban betudta mérni
a gyanús hangokat. Hosszú lábakkal rendelkezett, melyek különösen akkor tettek jó
szolgálatot, ha egy ragadozó tűnt fel a horizonton, s menekülnie kellett. Lábán ugyan
még mindig három-három ujj volt, az oldalsókon azonban már kisebbre nőttek, és talppárnái
is eltűntek. A kb. 17 millió évvel ezelőtt élt Merychippus magassága kb 90 cm lehetett.

Az utolsó lépcsőfok

Fejlődésük végső állomása a Pliohippus volt, mely kb. 6 millió évvel ezelőtt jelent meg.
Testarányai már megegyeztek a mai lovakkal magassága kb. 122 cm lehetett. Lábai egyetlen
patával rendelkező ujjban végződtek, melyekkel ha kellett, gyors iramban menekült.
Fogai meghosszabbodtak, barázdás zápfogai lehetővé tették a fű hatékonyabb megőrlését,
aminek a következtében állkapcsa is megnagyobbodott.

A lovak törzsfejlődése

során nemcsakmagas-

ságuk,hanem koponya-

méretük is nőttön-nőtt.

A mai ló föltűnése

Az Equus caballus, azaz a mai ló kb. 1 millió évvel ezelőtt Dél-Amerikában és Ázsiában
jelent meg először, majd Afrikát és Európát is meghódította. Kb. 9000 évvel ezelőtt már
négy primitív lófajta élt, melyeknek mindannyian valamilyen leszármazottai a mostani lovak.
Az egyik korai lótípus a vastag csontú, nehéz testű erdei ló volt, amely minden valószínűséggel
a hidegvérű lovak őse lehetett. A fakó színű ázsiai vadló, más néven przewalski ló
Ázsia sztyeppéin barangolt. A Kelet-Európában élő tarpán pedig feltehetőleg a könnyű
testű lovak kialakulására gyakorolt hatást. A negyedik típus az Észak-Szibériában élő
tundrai ló volt.

Történetük azonban itt még nem ér véget, hiszen ezekből az őslótípusokból a háziasitásuk
előtt további négy lófajta fejlődött ki.